Veszélyes, ha a kutyám kilopja a ruháimat a szennyesből?

„Hé, add vissza a zoknimat!” – ha gyakran hangzik el otthonunkban e felkiáltás, miközben kétségbeesetten próbáljuk visszaszerezni kedvencünktől legújabb szerzeményét, ideig-óráig jó mókának tűnhet a kergetőzés, huzakodás. Ám kapcsolatunk és a kutya egészsége szempontjából sem mindegy, ráhagyjuk-e, esetleg éppen bátorítjuk e viselkedést.  

Mitől olyan vonzó a szennyes kutyánk számára?

Kutyáink ősei a vadászó életmód részeként kiválóan értettek a túlélésükhöz hasznosítható dolgok, ételek felkutatásához és begyűjtéséhez is. A háziasítás és a különböző feladatokra szánt fajták kitenyésztése során a vadászösztön ereje némileg megkopott bizonyos egyedeknél, a felfedező, kutató és gyűjtőgető viselkedés mindmáig megmaradt. Könnyedén kiszagolják néhány potyafalat lehetőségét – akár az asztalról, akár a szemetesből –, és minél jobban megismernek bennünket, gazdikat, annál furfangosabb módokon képesek elcsenni mindazt, ami felkeltette kíváncsiságukat. Legyen szó ételről, játékról vagy személyes tárgyainkról, így ruháinkról is. Némelyek önfeledten eljátszanak vele, míg mások cafatokra tépik, legrosszabb esetben el is fogyaszták a ruha darabjait. Ha szerencsénk van, csak becipeli fekhelyére, hogy szundikáljon rajta egy jót. De miért csinálja?

1. Evolúciós ösztön

Szakértők szerint számos tényező járulhat hozzá e viselkedés kialakulásához, az okok azonban kutyánként eltérőek lehetnek. Természetes vadász- és gyűjtögető ösztönük egyik modern kifejeződése lehet bizonyos tárgyak elcsenése. A puha tapintású kisebb tárgyak, így egy zokni, sapka vagy kesztyű valahol mélyen az ősi időkre emlékeztetheti őket, mikor nyulakra, patkányokra és egyéb, puha bundájú rágcsálókra vadásztak. E tárgyak rágcsálása hasonló érzetet kelthet bennük, mintha prédájának puha bundáját, tollait csócsálná. (Kölyökkorban pedig a fogzás szerves részét képezi a rágás, gyakorlatilag bármely érdekes tárgyról legyen szó.) Nem véletlenül kedvelik olyannyira a plüssállatokat. Míg egyesek szépen eljátszanak velük, évek múltán is vigyáznak toldozott-foldozott plüss játékaikra, addig mások a vadiúj plüssöket is képesek pillanatok alatt miszlikbe tépni, kielégítve ezzel ősi ösztönüket.

2. Közelebb a gazdihoz

Kifinomult szaglásuk létfontosságúnak bizonyult a túlélésben, a vadászatban és a falkatagok közötti kommunikáció terén is. Kutatások bizonyítják, hogy kutyáink imádják szagunkat. A gazdi által hordott ruha felveszi viselőjének egyedi illatát, ha pedig zuhanyzás előtt hanyagul ledobjuk a padlóra, kutyánk számára azt a jelentést is hordozhatja, mintha ajándékként hagynánk ott számára. Legyen szó egy összeizzadt pólóról vagy büdös zokniról, a benne rejlő „gazdiszag” miatt igazi kincsnek számít. Ha kutyánk beviszi ágyába, leheveredik rajta, azt az érzést keltheti benne, mintha a szeretett gazdival bújna össze, így a gazdi távollétében is közelebb érzi magát hozzá. Saját szaga összeolvad a gazdiéval, az illat mintegy biztonságos takaróként burkolja be. A falkatagok közötti kötődés is erősebbé válik, ily módon könnyebben átvészelheti a magányosan eltöltött órákat is. Bizonytalan és/vagy szeparációs szorongással küzdő kutyák esetében is bevett szokás a gazdi egy-egy puha pulóverének átengedése, ami mindaddig megnyugtathatja a kutyát és a gazdit is, amíg el nem kezdi rágcsálni. Az ösztönös viselkedés korrigálása időigényes, türelmet követelő feladat, és sajnos nem minden esetben jár sikerrel. Minden kutya más és más jellemmel bír, ám ha kifejezetten igényli, szánjunk időt a szeretgetésre és az összebújásra is négylábú imádottunkkal, hogy érezze a törődést, a kettőnk közötti kötődést.  

3. Beilleszkedés támogatása

Megkönnyíthetjük az újonnan hazavitt kölyök beilleszkedését otthonunkba, ha elhozunk vele egy rongyot, takarót vagy játékot, mely magán hordozza anyja és alomtestvérei szagát. Ha kezdetben magára kell hagynunk a kicsit, kétségbeesésében nyüszöghet, sírhat, ugathat és rombolhat is. Ám az ismerős, jól megszokott szagoknak köszönhetően az új környezethez is rövidebb idő alatt tud majd alkalmazkodni. Ugyanígy a gazdi szagával átitatott ruhadarab, párna vagy takaró is megnyugtathatja a kutyát, csökkentheti az egyedüllét okozta stresszt.

4. Unaloműzés

Ha a kutyát nem éri elegendő mentális és fizikai stimuláció, szinte biztosak lehetünk benne, hogy unalmában előbb-utóbb feltalálja magát. Tevékenységének eredményét azonban nem feltétlen fogjuk értékelni, főleg, ha az rombolásban, például bútoraink megrágcsálásában, a kanapé vagy egyenesen fekhelye szétcincálásában teljesedik ki… A használt zoknik, alsóneműk nagyszerű játéknak bizonyulhatnak, hiszen puhák, könnyen cipelhetők, jól lehet rázni őket, és felettébb mókás darabokra tépni. Rajongása odáig fajulhat, hogy a szennyeskosarat felborítva szanaszét hordja annak tartalmát, s a nap végén elégedetten várja szeretett gazdája hazaérkezését, akár büszkén mutatva, „milyen sokat dolgozott” ő is.

5. Figyelemfelkeltés

A számunkra fontos dolgok eltulajdonítása kiváló módja lehet annak, hogy kedvencünk felhívja magára figyelmünket. Ha éppen olyankor lop el egy zoknit, mikor otthon tartózkodunk, és nem is rejti véka alá, mit tett, sőt, egyenesen odahozza nekünk, minden bizonnyal egy kis közös mókára vágyik. Játékra invitálja a gazdit, fel-alá ugrándozik szerzeményével, de még véletlenül sem engedi, hogy megfogjuk és elvegyük tőle. Ha belemegyünk a játékba, kergetőzünk vele, huzakodunk a tárgyon, esélyes, hogy a jövőben egyre gyakrabban fog e cselhez folyamodni.

6. Az újdonság ereje

A kutyák is szeretik a változatosságot, ám ha az összes játékához bármikor hozzáférhet, hamar rájuk unhat, és más elfoglaltság, például a szemetes vagy a szennyes felfedezése után nézhet. Megoldás lehet, ha időnként „rotáljuk” játékait, vagyis néhány napig, hétig 3-4 kedvenc plüssét, labdáját hagyjuk elől, a többit gondosan elzárjuk. S ha úgy vesszük észre, kezdi unni aktuális játékait, a meglévőket kicserélhetjük a szekrény mélyén várakozó régi-új játékokkal. Eltűntnek vélt játékai szinte az újdonság varázsával hathatnak négylábúnkra, és nagy lelkesedéssel fogja rájuk vetni magát.

Veszélyes, ha a kutya a szennyesből lop?

A kutyák nem igazán tudják eldönteni, mi az, ami számukra jó vagy éppen káros. Ha magára marad egy koszos zoknival, pólóval vagy egyéb lopott tárggyal, fennállhat a veszélye annak is, hogy a játékos csócsálás közben lenyeli a darabjait. Számos eset kering a világhálón mohó kutyákról, akik különböző háztartási eszközök és ruhák darabjait fogyasztották el, mely életveszélyes állapotba sodorta őket. 2014-ben például 43 és fél zoknit operáltak ki egy három éves német dog gyomrából, miután családja levertség, hányás, puffadás és székrekedés tüneteivel vitte be az állatkórházba. Ő szerencsésen felépült, falánksága nem került az életébe. A röntgenfelvételek tanúsága szerint bizony jobb megelőzni a bajt, mint egy esetlegesen maradandó sérülésekkel és hosszas felépüléssel járó, komplikált műtét elébe nézni. Gyanú esetén azonban mielőbb vigyük állatorvoshoz kedvencünket!

Mit tehetünk, ha a kutyánk lop?

A kutyák nem értik a személyes tárgyak fogalmát. Opportunista lévén gyakorlatilag bármilyen érdekesség, amit meg lehet szerezni, az egyenlő számukra azzal, hogy meg is kell szerezni. Honnan is tudhatnák, hogy a földön heverő cuccainkat nem szabad megrágni, sem megenni, mert az életveszélyes lehet számukra... Az első és legfontosabb, hogy ne kiabáljunk vele, és ne alkalmazzunk fizikai kényszert, erőszakot. Nem fogja érteni, miért teszi ezt vele a gazdi, hiszen ő csupán ösztöneinek engedve szórakozni szeretett volna egy kicsit. A kiabálás és a bántalmazás megijeszti a kutyát, védekező üzemmódra válthat, melynek egyedtől függően harapás is lehet a vége… Előbbiekkel egy dolgot biztosan el lehet érni: a gazdiba vetett bizalom csökkenését, amely alapjában rengeti meg a kutya-gazdi közötti kötődést, szeretetet.

Természetesen mindig a gazditól függ, milyen megoldást választ, ha a kutya lopkod. Ha annak a zokninak már rég elkallódott a párja, vagy az ezeréves konyharuhának már amúgy is mindegy, dönthet úgy, hogy átengedi kedvencének, ügyelve arra, hogy ha szét is rágja, ne nyelje le darabjait. De ha értékesebb ruhadarabról van szó, amit nagyon nem kellene megcsócsálni, felajánlhatja a kutya egyik kedvenc játékát, akár jutalomfalatot is a ruháért cserébe. A „csereüzlet” kapcsán felmerülhet a kérdés, hogy nem éppen azt a tevékenységet jutalmazzuk, amit szeretnénk elkerülni? A kutya szemszögéből nézve azonban más jelentést hordoz. Ha azért kap jutalmat, mert odament a gazdához és visszaadta az ellopott tárgyat, akkor legközelebb nagyobb valószínűséggel fogja kergetőzés, húzódozás nélkül átengedni. Miután visszaszereztük a holmit, mutassuk meg neki, mi az, amit szeretnénk, hogy helyette csináljon. Ha idő hiányában nincs lehetőség sétára vagy aktív játékra, remek elfoglaltság lehet egy interaktív játék (jutalomfalat keresős, kirakós, tologatós vagy tölthető játék, pl. Kong). E játékok jó darabig lekölthetik figyelmét, mentálisan is fárasztják. Mosásra szánt ruháinkat pedig ne hagyjuk elől, tartsuk olyan szennyestároló kosárban vagy dobozban, melyhez nem férhet hozzá, s ha mégis, nem tudja kinyitni.

Ne feledjük, hogy kutyánk útmutatást vár tőlünk, s ha nemkívánatosan viselkedik, fontos, hogy a megfelelő módon rávezessük arra, mit várunk el tőle. Ha egyszerűen elvesszük az elcsent tárgyat anélkül, hogy bármilyen útmutatást adnánk neki a jövőre nézve, szinte biztosra vehetjük, hogy találni fog magának más - általunk kevésbé mulatságosnak tartott - elfoglaltságot.

Egy kiadós séta, trükktanulás, sporttevékenység (futás, agility, stb.), engedelmes feladatok gyakorlása, hancúrozás a parkban a kutyabarátaival mind-mind kiváló lehetőség a felgyülemlett energiák levezetésére, mely hozzájárul a kutya mentális és fizikai egészségének megőrzéséhez is. A közös játék a gazdival szintén elősegíti, hogy kutyánk boldog legyen, hozzájárul jó közérzetéhez, és megelőzheti a szennyeskosárban történő turkálást is.